Bozzay Margit: A vörös köd

Bozzay Margit (Kemenesszentpéter, 1893. jan. 3. – Bp., 1942. márc. 17.) újság- és regényíró. Cikkei, versei és novellái könnyed olvasmányosságukkal nagy népszerűségre tettek szert a nőolvasók körében. 1939-ig a Pesti Napló asszonyrovatát vezette, aztán a Reggeli Magyarország belső munkatársa és a Kincses Újság főmunkatársa. Rengeteg nő fordult hozzá tanácsért házassági problémákban.
Bozzay Margit írásait a feledés homálya fedi. A nehéz sorsú írónő, a legmélyebben átélt életet írta meg regényeiben. Első három regénye, (Tizenöt éves feleség, Kenyér és szerelem, A lecke vége) önéletrajzi ihletésű, de további regényei (Egy pár selyemharisnya, Vörös köd, Bécsi randevú) szintén a korabeli nők nehéz sorsával foglalkoznak.
Témaválasztásai, és mély érzelmekben gazdag, de nem csöpögősen érzelgős stílusa miatt első sorban a női olvasók körében volt népszerű.