Kosár
"Történelmi regény? Meg se fordult a fejemben. Ördög akart történelmi regényt írni 1950-51-ről – 1953-ban. Azzá ülepedett, a távolodó századfelező idő az idők mélyére húzta… Mostanság jöttem rá, mennyire kibabráltam magammal, s hogy a szándékoltnál is mennyivel inkább azzá lett – lektűrré… A sztálinizmus országos traumájának elszenvedői, a sebesült, idegroncs nemzedék, meglehet, hogy elérthette vonla a kor tolvajnyelvét, és szívesörömest gyógyult volna tőle – nem tudom, hipotetikus kérdésekre nincs egyértelmű felelet."
Jó néhány megjegyzés kívánkozik mindehhez. Például hogy Határ Győző itt sem bújhatott ki írói bőréből, az Anibel modern regény ma, megírása után harminc évvel is az olvasónak nemcsak poroszkálnia, repülnie is kell, ha vele akar tartani. Meg hát a szerelem, a „bujaság” csak divatból mehet ki olykor-olykor – az életből (remélhetőleg) soha. S végül: a lírával, humorral enyhített szarkasztikus igazmondás gyógyító erejére azóta is rászorulunk.
