Kosár
A bérház hátsó traktusából egy jó szándékú ám együgyű kishivatalnokot hirtelen áttelepítenek a háziúr pompázatos utcai lakásába. Miért teszi ezt a vagyonos család, s miféle különös eseményláncolat, majd bűncselekmény következik belőle? Erről szól a regény.
Hollós Korvin Lajos neve jól ismert már az olvasóközönség előtt. Versei és elbeszélései jó évtizede már igen előkelő helyet biztosítanak neki a magyar irodalomban. A „Hátsólépcső” azonban nem csak egy kitűnő költő és jelentékeny stiliszta terjedelmes prózai alkotása, sokkal több ennél nagylélegzetű regény a szó legklasszikusabb és ugyanakkor legmodernebb értelmében.
Az előtérben egy emberi sors, Báva Vendelé; mögötte egy budapesti ház társadalomtörténete, osztályfeszültségével, gazdasági és lelki problémáiva1. Regény ez, ahogy azt a legigényesebb esztéta és az érdekes olvasmányra váró olvasó elképzeli. Alakjai élnek, szinte szoborszerűen domborodnak elénk, eseményei gyors ütemben, olykor regényes fordulatossággal kötik le a figyelmet, s mint minden igazán jelentékeny műnek, úgy e regénynek is minden alakja és eseménye egyszerre reális ábrázolás és általános érvényű szimbolika.
