Vathy Zsuzsa: Lúdtalpbetét Adonisznak

A kötet egyik elbeszélése szinte képtelen véletlenre épül: egy fiatal nő motorkerékpár-baleset ájult sérültjét veszi föl autójába, hogy minél hamarább kórházba szállítsa. A segítségre szorulóban földijét ismeri föl, aki neki vagy tíz évvel azelőtt - értehetlen módon - ádáz ellensége volt, s beosztása révén gyülölködve akadályozta őt abban, hogy továbbtanulhasson, sőt, hogy tűrhető fizikai munkához juthasson a helyi üzemben. E váratlan találkozás, ez a bizarr helyzet teremt belső konfliktust s emberségpróbát a fiatalasszony számára. Az éjjeliőr című kisregényben bűnügyi történet a lélekelemzés kerete. Mégsem ezek az írások jellemzőek Vathy Zsuzsa érdeklődésére. Ritkán élezi ki ennyire hősei sorsát, szereti a legköznapibb helyzeteket, a mindennpok közönséges gondjait és lelki megpróbáltatásait,. Cselekmény, helyszín, izgalmas fordulat pusztán csak ürügy számára, hogy markáns portrékat rajzoljon alakjairól. Gyári munkásokról, gépkocsivezető-oktatókról, albérletet keresőkről és rigolyás főbérlőkről, csecsemőgondozási segélyen levő anyákról és alkalmi gyerekpásztorokról, újságírókról és jogászokról, fatelepi őrről és szabómesterről. És az olvasó egyre nagyobb csodálkozással merül bele Vathy Zsuzsa világába, ebbe a hétköznapi világba, mert azt találja, hogy a mindennapok kisemberei színes, bonyolult, nehezen megismerhető egyéniségek, s szinte megdöbbenünk azon, mennyi apró dráma, fojtogató izgalom fűszerezi-nyomasztja életüket. Semmit nem bíz a képzeletre, mindent és mindenkit a mi mai világunkból és környezetünkből emel át az ő írói világába, ezért olyan elevenek, szuggesztívek elbeszélései.