Kárpáti Aurél (Cegléd, 1884. december 5.– Budapest, 1963. február 7.) Kossuth-díjas magyar színházi és irodalmi kritikus, író, költő.
Az esztergomi tanítóképző elvégzése után fővárosi napilapok és hetilapok munkatársaként működött, a Magyar Szemlébe, a Hazánk című napilapba és az Új Időkbe írt verseket, kritikákat. A Nyugat megindulása után is A Hét munkatársa maradt. 1910-ben Halasi Andorral megindította a Kritika c. folyóiratot. Az I. világháború időszakában a Déli Hírlap, majd A Nap szerkesztőségében dolgozott. 1922-től színikritikáinak többsége a Pesti Naplóban jelent meg, annak munkatársa maradt a lap megszűnéséig (1939). A Nyugatban is közreadták írásait.
A II. világháború után is gyakran közölték a lapok írásait, irodalmi és színházi kritikáit. Mint kritikus, a korabeli színházi és irodalmi életben jelentős szerepet töltött be.
Művészeti kritikáinak sikere abban rejlett, hogy valójában ő nem is kritizálni akart, hanem előadni azokat az élményeit, benyomásait, amelyeket belőle a színházi előadás, az irodalmi mű vagy a képzőművészeti alkotás kiváltott, s mindezt nem annyira egyszerű sajtókritika formájában, hanem irodalmi kereteken belül adta elő, esszé-formában
a wikipedia alapján
SZÉPIRODALOM / Magyar irodalom kategória termékei
Kárpáti Aurél: Néma hegedű
Kiadás:
Budapest, 1943
Kiadó:
Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt.
Kategóriák:
Magyar irodalom Regény, elbeszélés
Terjedelem:
312 p.
Kötésmód:
félvászon
tartalom:
leírás:
Gerince csúnyán szakadt.