Heltai Gáspár: Száz fabula

˝Aesopus (olvasd: Ezopusz) a régi világ legnagyobb mesemondója. Rabszolgasorsban élt egy görög tudós udvarában, ott mesélgetett társainak, hogy keserves életüket meséivel fűszerezze. Addig-addig mondotta a szép meséket az állatok világáról, míg híres-neves ember lett, még tudós gazdájánál is többet emlegették az egyszerű rabszolga nevét. Ura később felszabadította és Aesopus nagy eszével hatalmas vagyont szerzett, többször küldötték követnek fényes fejedelmi udvarokba. Mindig szerencsével járt, nemzetének dicsőséget és hosszú békességet szerzett. Miképpen vehette rá a hatalmas királyokat és császárokat a békességre? Hogyan győzedelmeskedett az udvari huncutságok felett? Itt is a mesék segítettek rajta. Tanító meséivel meggyőzte a hatalmas császárokat a béke szép és szükséges voltáról, leleplezte a gonosz tanácsadók ármánykodását, boldogságot szerzett népének és mindazoknak, akik meséit hallgatták egykor. Aesopus bölcsesége ma sem múlta idejét. A sok szép tanítás épp olyan igaz, mint egykor volt. Ma is élnek farkashoz vagy rókához hasonlatos emberek, bizony a szamarak sem vesztek ki és a mi uralkodóinkat is méltán példázza az oroszlán. A pogány Aesopust keresztyén tanítással toldották meg későbben, s ebben a kiadásban is olvasunk bölcs szavakat a mesék szövege után. Heltai Gáspár volt fordítója ennek a szép mesegyűjteménynek, aki maga is megtoldotta keresztyéni igazságokkal Aesopus bölcseségét. Heltai Száz fabula címen adta ki könyvecskéjét 1566-ban.˝