Kelemen Erzsébet: Tiván. Ifjúsági regény

"Levente jobb karjával határozottan megfeszítette a húrt. A sámán dobján az ütők vad táncolásba kezdtek. A levegő megfeszült körülöttük, s a halált hozó nyílvesszőre szegeződött min­den tekintet. A lövés pillanatában azonban Levente észrevétlen jobbra mozdította az íjat, s a nyílvessző a szolga nyaka mellett süvített el. Az apa megdöbben: komor arcán az öröm parányi fényét a harag vörös színe váltja fel. Tiván is dermedten áll: látta - senki más, de ő igen -, hogy Levente szándékosan vétette el a célpontot." A szigorú apa, Jutas vezér, ekkor még nem is sejti, hogy fia azért cselekedett így, mert keresztény. Tiván, hogy megmentse Leventét, magára vállalja a történteket. Belső harcában két világ ütközik össze: a Jutas-féle emberek keménysége a Leventék hősiességével. A Taksony és Géza fejedelem uralkodása idején játszódó regény az ősmagyarok szokásaival, táltoshitével, a kalandozó hadjáratok izgalmaival, a mocsaras, lápos víz ringatta Bodrogközzel ismerteti meg az olvasót. A mű 1996-ban pályadíjat nyert. Később érettségi tételként is szerepelt.˝