Remenyik Zsigmond: Vész és kaland, Őserdő

A könyv első személyben beszélő hőse európai, majd dél-amerikai kalandozásait mondja el. Nyomorban eltöltött fiatal évek rajzát adja. Az ifjú kalandor térdig jár a züllöttség sarában és könyökig turkál a csavargóélet szennyében. Minthogy egy írói hajlamú, művelt fiatalemberről van szó - s azonkívül mert az író maga is így tájékoztat bennünket - elhisszük, hogy a hőst a "vész és kaland" démoni vágya kergeti-vonja végig e rossz szagú és mocskos alvilág ronda barlangjain. Elhisszük, de magát a könyvet nem feszíti semmi démonizmus. A hős szalmabábként, hűdéses, kifejezéstelen arccal lökődik ide-oda, valami siketnéma érzéketlenségben, csempészhajók, lebujok, zugügynökök és prostituáltak között. S ami elbeszélésében érdekes, az a személyétől függetlenül az, s érdekes volna akkor is, ha egy merőben más figura táncolna az események habjain.