Vándor Györgyi: A rémület éjszakái

Vándor Györgyi a Rajk-pernek azon áldozatai közé tartozik, akik nem egyszerűen büntetőjogi, vagy politikai értelemben voltak ártatlanok, hanem emberi gyanútlanságuk tekintetében. Amikor a huszonéves diáklány bekerült a Nagy Koncepció húsdarálójába, a politikához csupán az otthonról magával hozott szociáldemokrata, antifasiszta érzelmi elkötelezettség kapcsolta. Hitt azokban az emberekben, akiket utóbb önmagukat vádló roncsokként, vagy fogolytársakként látott viszont. A néhány perces, kikényszerített tanúvallomást követő börtönévek, amelyeket részben magánzárkán töltött, Vándor Györgyinek mind az életét, mind pedig írói életművét meghatározták. Az 1956-os rehabilitáció után egy ideig bízott abban, hogy a vele és körülötte történtekről nyíltan beszélhet. Ebben a reményben nyújtotta be jelen könyv kéziratát 1961-ben a Magvető Könyvkiadóhoz. Az akkori cenzurális viszonyok mellett azonban "A rémület éjszakái" nem jelenhetett meg Magyarországon. Talán ez a körülmény is közrejátszott abban, hogy a szerző 1970-ben Nyugatra települt, s azóta Bécsben tevékenykedik szabadfoglalkozású újságíróként.