Az első karcagi Nobel-díjas

Újabb magyar származású Nobel-díjassal dicsekedhetünk, bár ha mértéktartóan közelítünk a kérdéshez, belátjuk, az ország csupán útnak indította Herskó Ferencet, a kutató már Avram Hershkoként Izraelben ért célba. Karcagon született, Budapesten is élt, de nem tudtuk itthon tartani. Őt sem, ahogy a többi magyar Nobel-díjas nagy részét sem. A megtisztelő cím odaítélésekor csupán három Nobel díjasunk volt magyar állampolgár: Kertész Imre, Szent Györgyi Albert és Hevesy György. A többiek nagy része az Egyesült Államokban élt, alkotott. A világ legnagyobb olvasztótégelyében lettek sikeresek. Ha a díjazottak származását nézzük, akkor Magyarország adta Oláh Györgyöt, Harsányi Jánost, Wigner Jenőt, Gábor Dénest és Békésy Györgyöt. A hazai tudománytörténet a magyar származásúak között említi Zsigmondy Richárdot, Polányi Jánost, Lénárd Fülöpöt, Elie Wieselt és Bárány Róbertet is – ez utóbbi csoport azonban már csak a mindenáron magyar Nobel-díjasok után kutatók körében elfogadott. Sokak szerint az a magyar Nobel-díjas, aki magyarnak tartotta magát Lénárd Fülöp és Bárány Róbert nem így gondolkodott Avram Hershko megkönnyíti a dolgunkat. Őt egyáltalán nem zavarja, ha magyarnak tartják. Itt született, nem felejtette el a szülőhaza nyelvét.
(Népszabadság, 2005.)