tartalom:
˝- Örülök, hogy látom Haynal elvtárs - köszöntötte Ratkó Anna egy fogadáson Haynal Imre orvosprofesszort.
- Miniszter Asszony - volt a halk, nyugodt válasz -, ha Ön engem elvtársnak nevez, a szavaknak nincs többé értelme.
Ha ezt közönséges halandó merte volna így a szemébe mondani a Rákosi-korszak egyik kiemelkedő vezetőjének, bizonyára hosszú éveket töltött volna rabságban, de a professzornak olyan emberi és szakmai tekintélye volt, hogy nem esett bántódása. [...]
Nemsokára kérlelhetetlenül eljött a "fordulat éve" amikor a kommunista párt erőszakkal magához ragadta a hatalmat. Megkezdődött az államosítás, a régi vezetők eltávolítása - többnyire egyenesen a börtönbe -kezdetét vette az intézményes, szovjet típusú diktatúra.
Haynal professzort azonban a helyén hagyták, bár köztudott volt "reakciós" szemlélete, kommunistaellenessége, nemesi származása és - horribile dictu - még Horthy vitézi rendjének is tagja volt. De a "Haynal Klinika" már úgy megalapozta hírnevét, hogy sok vezető politikus, művész és tudós inkább ott keresett gyógyulást saját vagy családtagja részére mint a "kiemelt káderek" gyógykezelésére kialakított kútvölgyi-úti úgynevezett "pártkórházban". De azért a hatalom Árgus száz szemével figyelte a klinika és vezetőjének életét s munkáját.
Erről az életről és munkáról számol be a szerző mint résztvevő szemtanú.˝
Ár:
nincs raktáron, előjegyezhető