Bónis György: Hajnóczy. 1750-1795

˝Hajnóczy József (Modor, 1750. május 3. - Buda, 1795. május 20.) jogtudós, a magyar jakobinusok egyik vezetője. Plebejus értelmiségi családból származott. Jogot végzett Pozsonyban. Ügyvédi diplomát szerzett, több nyelven beszélt. Titkári állást vállalt gr. Forgách Miklósnál, majd Széchényi Ferenc grófnál. Csatlakozott a szabadkőművesekhez. II. József híve lett, mert tőle várt segítséget a hazai feudalizmus ellen. 1786-ban Szerém vármegye alispánjává nevezték ki. II. József halála után mint nem nemes állását vesztette. Ezután az 1790-91-ben kibontakozó nemesi-nemzeti mozgalom viszonylag haladóbb szárnyát igyekezett társadalmi-gazdasági reformokra rábírni. Német és latin nyelvű röpirataiban követelte az örökváltságnak és a jobbágyok birtokjogának törvénybe iktatását. Hamarosan a francia forradalom eszméi felé fordult. Ezeket 1791-től írásaival igyekezett széles körben népszerűsíteni; nézetei egyre radikálisabbakká váltak. Az adózásról írt munkájában bírálta a feudális alkotmányt, követelte a nemesség megadóztatását, az összes egyházi javak szekularizációját. A közteherviselés, sajtószabadság követelésével már a polgári állam létrehozását szorgalmazta. Hangoztatta a jobbágyság művelődési jogát is. 1794 tavaszán Martinovics bevonta a jakobinus mozgalomba mint a Szabadság és Egyenlőség Társaság egyik igazgatóját. 1794. augusztusában elfogták és 1795. április 27-én halálra ítélték. A Vérmezőn társaival együtt lefejezték.˝ Forrás Magyar Életrajzi Lexikon