Közéleti közelharcok. 50 interjú a frontvonalban. A 168 Óra válogatott beszélgetései 2010-2011

"Mondhatnánk, most igazán cinkos, aki néma. De persze azt is tudjuk, hány fortélyos eszköze van az elnémításnak; jogszerű, törvényes trükk valamennyi, "nem kell félnetek, jó lesz", értjük egymást, ugyebár. Hallgatni, elhallgatni és "belátni" egzisztenciális önvédelemnek, élet és családvédelmi programnak tekinthető már a mai Magyarországon. Ennek következtében minden elgyávulás viszonylagos, és senki nem tehet szemrehányást a "kedves hallgatóknak" azoknak tudniillik, akik barátságosan az interjú kínálta lehetőséggel nem kívánnak élni - megélni akarnak, félni nem szeretnének. Ebben a helyzetben minden nyílt beszéd, őszinte szó megtöri az intézményes megfélemlítés kísérletét. Csakúgy, minden kendőzetlen vélemény és minden bátor kérdés. Általában: minden szabad eszmecsere, amely nem törődik a közéleti káoszban fölerősödő fenyegetésekkel és kockázatokkal. Ha tehát egyszer majd egy kevésbé hevült és nyugtalan Magyarország szellemtörténetének "régészei" feltárják a második Orbán-korszakot, akár ezt a könyvet is előáshatják valahonnan. Főleg ha arra kíváncsiak, hogyan kezdődött. Ők azt is tudni fogják már, meddig tartott, és mi lett a vége. Merthogy vége lesz - az kétségtelen. Ám ez a könyv nem a bizonytalan sejtések gyűjteménye, inkább annak dokumentálása, hogy az értelmiség meghatározott része 2011-ben kész volt a párbeszédre, a szóértésre, ha kellett, a szóváltásra, de akár a nyílt szembeszegülésre is. Meglehet, lesz majd köztük, aki utóbb elcsendesedik, vagy aki kedvetlenül félreáll, de java részük szerintem - éppen úgy, mint a hetilap, amelyben ez az 50 interjú megjelent - nem fog kapitulálni."