Roger Penrose: A császár új elméje. Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei

"Roger Penrose, a világ egyik legnagyobb tudású és legtermékenyebb matematikai fizikusa kutatómunkája közepette időt szakított arra, hogy olyan könyvet írjon, amelyet a nem szakmabeliek is megérthetnek. Ebben káprázatos utazásra viszi az Olvasót, olyan területeket érint eközben, mint a mesterséges intelligencia, a Turfing-gépek, a formális matematikai rendszerek, a Gödel-féle eldönthetetlenség, a Mandelbrot-halmaz, a kvantummechanika meghökkentő paradoxonjai, a kozmológia, a fekete és fehér lyukak, a Hawking-sugárzás, az entrópia, az agy szerkezete és még sok más kutatási terület legjava.
Központi témája az, amit a filozófusok „értelem-test problémának” neveznek. Az „EMI” (erős mesterséges intelligencia) hívei azt hirdetik, hogy az elektronikus számítógépek rövidesen mindent el tudnak végezni, mindarra képesek lesznek, amire az emberi értelem. Természetesnek veszik, hogy az öröm és a fájdalom, a szépség és a humor értékelése, a tudatosság és a szabad akarat olyan képességek, amelyekkel az elektronikus robotok is rendelkezni fognak majd, amikor algoritmusaik elegendően összetetté válnak. Egyes természetfilozófusok viszont hevesen ellenkeznek, számukra egy számítógép nem különbözik lényegesen a mechanikus kalkulátoroktól, legfeljebb gyorsabban működik és összetettebb feladatokat végezhet.
Penrose könyve erőteljes támadás az EMI ellen. A szerző meggyőződése, hogy az emberi elme több mint egy szuperszámítógép. Véleménye szerint az emberi agy működésében szerepet játszanak a kvantumfizika törvényei vagy esetleg még mélyebb törvények is. A prológus és epilógus kisfiúja a tudatosság szimbóluma. Megilletődöttség nélkül kérdezi meg az új szuperszámítógéptől, hogy mit érez, az pedig egyszerűen nem érti a kérdést, és így kiderül, hogy az erős mesterséges intelligencia császárai meztelenek."