Hárs László: A hótündér

„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú. Ez a kisfiú kinézett az ablakon, és rögtön látta, hogy az éjszaka a földön járt a Hótündér, mert ameddig a szem ellátott, mindent, de mindent Szép fehér hótakaró borított, és a szép fehér hótakarón még délben is tisztán látszott a tündér jégcsizmácskájának sok apró nyoma. Az ablakpárkányon fehérlő hópárna még azt is elárulta, hogy a Hótündér még oda is felröppent.”
Hárs László mesei melegsége szinte egyedülálló mai gyerekirodalmunkban. Ő az az író, aki – Andersen szellemében – minden pici tárgyban, létező és nem létező holmiban meglátja a szeretetre méltó, a valóság szemszögéből igazzá váló meseit. Az Óvodások Könyvespolca sorozatban két olyan hótündérről, jégcsapba zárt tündérről szóló hó-mese jelenik meg, mely a gyerekek számára a vidám téli világot még gazdagabbá, még színesebbé teszi.
Würtz Ádám művészi-vidám-eleven rajzai pedig meseibbé s „óvodássá” teszik a történeteket.