Maczkó tekintetes úr egy reggel kezébe vette a sétabotot és elment megnézni terjedelmes úri birtokát.
Először fölkereste a kerti méheket, akik nagyon szorgalmasan döngicséltek a köpüben.
Egy méhecske mindjárt előállt, levette fejéről a sipkát és így köszöntötte az érkezőt!
- Hozta isten, tekintetes uram!
- Magam is igyekeztem, kedves szógám! - felelt Maczkó úr.
- Hát hogy folyik a munka?
- Köszönjük gazd'uram, szives kérdését. Dolgozgatunk, énekelünk.
- Milyen lesz a termés?
- Ha Isten segít, szállítunk az urasági udvarba három hordó lépes mézet. Az éjjel is nagyon jó harmathullás volt.
Maczkó úr szíves elismerést dörmögött a foga közt és tovább baktatott a vadméhekhez az erdőbe.
Egy nagypotrohu méh ott pipázott egy erdei liliomon és óvatosan figyelt a többi méhekre. Ez volt Maczkó úr öregbérese a méhnépség közt. Néha nagyot zümmögve kiabált rá egy-egy lusta szárnyas munkásra, máskor meg, amint észrevette, hogy valamelyik pákosztos az édes mézen nyalakodik, hozzá repült és jól a nyaka közé sózott a pipaszárral. Nagyon hűséges szolga volt a potrohos méh.
SZÉPIRODALOM / Mese kategória termékei
Sebők Zsigmond: Maczkó úr útnak indul
Illusztrátor:
Kiadás:
Budapest,
Kiadó:
Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt.
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
176 p., ill.
Kötésmód:
félvászon