J. M. Barrie: Pán Péter

Minden a londoni Kensington Parkban kezdődött. Ide hordták régen a dadák a kisgyerekeket játszani, akik önfeledten futkároztak, kriketteztek, vitorlás hajót úsztattak a Kerek-tavon. Ám amikor esténként bezárult a park ódon nagy kapuja, a sétányokra előmerészkedtek a tündérek, Pán Péter pedig zenélt nekik. Minden gyerek ismeri Pán Pétert. Ő az elveszett fiúk vezére, a kalózok rettegett ellensége, a büszke, pimasz, örök gyermek. Éjszaka berepül a nyitott ablakon, és Sohaországba viszi a kicsiket. Így történt ez Wendyvel és két fivérével is, akik hosszú-hosszú időt töltöttek Pán Péter szigetén. A rengeteg kaland, játék és mulatság után azonban hazavágytak, ahogyan egyszer minden gyermek felnő. Egyetlenegyet kivéve. Ő Pán Péter. Gyermekként megismerjük, hogy felnőttként elfelejtsük őt.