Lovass Pál, Nagy Gábor: A kábítószerek világa

"1983-ban 6,1 tonna heroint koboztak el a világon. Morfiumból 2,2 tonna, marihuanából pedig 7000 tonna került a rendőrség kezébe. A leggyorsabban a kokain terjed: az 1983-ban lefoglalt 12 tonna több minden korábbinál." (Idézet az ENSZ Nemzetközi Kábítószer Ellenőrző Szervének 1984. évi jelentéséből.) S ez csak a jéghegy csúcsa. Az ezeknél lényegesen nagyobb mennyiségek eljutottak a "fogyasztókhoz". "Az idén - december közepéig - 75-re emelkedett Nyugat-Berlinben a kábítószer-fogyasztás halálos áldozatainak száma. Ez az ijesztő adat főleg a heroinkereskedelem elburjánzásának következménye. Tavaly a hatóságok 40 halálos esetet tartottak nyilván, az idén ez a szám megduplázódott." (Népszabadság, 1983. dec. 4.) Hazánkban - a Belügyminisztérium adatai szerint - évente 3-5 ezer hamis vényt (receptet) találnak az ellenőrzés során, és nem ritka ma már az olyan gyógyszertári betörés sem, amikor nem a kasszát keresik. A kábítószercsempészek elleni küzdelemben Magyarországon 1983-ban lefoglaltak 3150 gramm heroint, 24150 gramm marihuanát, 240 gramm kokaint, 1228 ampulla ópium-alapanyagú szert, 4324 darab pszichotrop gyógyszert. Megbízható becslések szerint Magyarországon a fiatalkorú kábítószer-élvezők, illetve az azt helyettesítő gyógyszert szedők közül ma már 20 ezer fiatal sürgős, azonnali orvosi kezelésre szorulna. Népszabadság, 1984. IX. 23.: "Olaszországban mind több kábítószer-élvező hal meg - szörnyű szenvedések közepette - a narkotikumok rendszeres fogyasztása, illetve túladagolása következtében. Az önkábítás utáni vágy olyan méreteket öltött, hogy a szenvedély rabjainak ma már nem elég az egyszerű heroin vagy kokain, a kettőt keverik, és alkoholt isznak rá pszichogyógyszerekkel elegyítve. A kábítószerek fogyasztása és főleg a túladagolása az év első hét hónapjában 219 embert ölt meg Olaszországban, szemben a tavalyi száznegyvennel és a tavalyelőtti hetvennel. A hír hallatán a társadalom riadót fújt: a kábítószer-élvezés hovatovább olyan népbetegséggé kezd válni, mint volt a múlt században a tuberkolózis..." Részletek egy budapesti kórház egyik kórtörténetéből: 17 éves fiú. Apja műszaki értelmiségi, anyja orvosírnok. Apja és egy fiatalabb testvére egészségesek. Anyja neurotikus. A kórházban a pszichoterápiás foglalkozásokon elmondta, hogy a tagasztószerek alkalmazásakor kellemes, bódult állapotba kerül. Ebben az állapotban "másnak" látta környezetét, mint az átlagember. A kórházból való kibocsátásakor ígéretet tett, hogy a ragasztózást abbahagyja. Ambuláns ellenőrzésekre rendeltük be, de ezeken nem jelent meg. Második alkalommal mintegy fél évvel később vettük fel a kórházba. E fél év alatt is folytatta a ragasztózást. Harmadik napja csavargott, nem járt iskolába. Megjelenése teljesen elhanyagolt volt. Anyja elmondta, hogy a fiúnak otthon indulatkitörései vannak. Egy alkalommal kést emelt az apjára, az anyjával szemben is agresszív volt. A második kórházi kezelés után másfél évvel szerves oldószer hatása alatti állapotban magánlaksértést és garázdaságot követett el. E cselekménye miatt 8 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.