Halász Zoltán: A szenvedély arca

"A művészet remekművei az évszázadok sodrában függetlenekké válnak alkotóik akaratától és személyiségétől, s minél távolabb kerül az időben keletkezésük pillanata, annál inkább elhomályosodnak az emberi viszonylatok, amelyek közt létrejöttek. Nagyon hosszú idő után már csak a szépség szinte névtelen üzenete szól belőlük a késő utódhoz - mint az asszír domborművekből vagy az etruszkok falfestményeiből. A művészettörténet is jobbára csak belső törvényeiket elemzi, pedig minden nagy alkotás emberi szenvedélyből fogant. Minden remekmű, amely érzelmi erejével, mondanivalójával, formai bravúrjával sok-sok emberöltővel alkotása után is megragad, az ezerarcú szenvedély valamelyik arculatát tárja elénk. S bármennyire jogos is a művek önmagukban való elemzése - korunk kíváncsi és kritikus embere joggal keresi az alkotások emberi mozgatóerőit, rugóit. Nem fogadhatja el az idejétmúlt álszemérmet, amely - avégből, hogy a legnagyobb remekmű mögött is olykor meghúzódó emberi esendőséget takargassa - háttérbe szorítja az alkotó ember voltát. A könyv, melyet az olvasó most kezébe vesz, Giottótól Csontváryig az európai művészet történetének tizenkét nagy alakját idézi. Olyan mestereket, akikről túlzás nélkül elmondható: műveik az alkotó személyétől csaknem teljesen "függetlenedve" állnak: csodálatunk piedesztálján, sokszor nem is tudjuk, vagy nem is mérjük fel már, hogy milyen szenvedélyből fogantak: szerelemből, gyűlöletből, mániákus becsvágyból, az öreg férfi reménytelen sóvárgásából az elérhetetlen fiatalság s szépség után...főként pedig önkifejezési vágyból, mely tisztázni s elrendezni kívánja az ember és világ dolgait... Egy-két művet és egy-két mozzanatot ragadtam ki csupán a művészek életéből, hogy felidézzem az inspiráló szenvedélyt, újjáélesszem az utókor emlékezetében már-már elhalványuló kapcsolatot mű és alkotója között. Ha a könyv néhány többnyire mellőzött, sokak számára tán meglepő részletet is tartalmaz, olyan tényeket és pszichológiai összefüggéseket is taglal, amelyekről más, főleg esztétikai kérdéseket elemző művek ritkán tesznek említést, meggyőződésem, hogy ezzel közelebb hozza az olvasóhoz a nagy alkotókat és műveiket, s a teljes igazság megismerésére ösztönöz."