Berecz Sándor: Magyarország művelődésének története

"Könyvem ezeréves közműveltségünk tényezőiről szól, amelyek nemzetünknek az európai művelt népek sorában helyet biztosítottak, s amelyek nemzetünknek több mint ezeréves fennmaradását biztosították s az európai művelődés történetében megfelelő helyet jelöltek ki számunkra. Művelődésünk története azon átalakulásokról nyújt képet, amelyek mai közállapotaink megállapítására vezettek. Művem a politikai történet kiegészítéséül készült s a történetirodalmunkban található adatokat összefoglalva, ezeket könnyen hozzáférhetővé igyekszik tenni. Könyvem összeállításánál felhasználtam mindazt, amit történet-irodalmunkban kitűzött célom elérésére megfelelőnek tartottam. Alkotmányunk, kormányzásunk, közigazgatásunk s társadalmi viszonyaink megirásánál felhasználtam a Milleniumi történetet, Beöthy Ákos, Pauler Gyula, Salamon Ferenc, Vámbéry Ármin, Kerékgyártó Árpád, Borovszky Samu műveit, Kmety, Korbuly közjogi könyveit, Jászay, Király, Varga történeti kézikönyveit. Irodalmunk ismertetését Beöthy Zsolt, Négyessy László, Riedl Frigyes műveiből merítettem; a képzőművészet ismertetése Ipolyi, Czobor, Pasteiner, Szana, Keleti, Divald művei nyomán készült. A közoktatás történetét Békefi Remig értekezéseiből, az érmekre vonatkozó részt Réthy László értekezéseiből vettem át. A zene történetét id. Ábrányi, Bartalus, Káldy, Benkő művei nyomán állítottam össze. Művem megirásánál használt könyvek jegyzékét könyvem végén közlöm. Művelődéstörténetünket öt fejezetre osztva tárgyalom, legbővebben az utolsó fejezetet, amely 1711-től napjainkig terjedő korszak közműveltségének tényezőit ismerteti."