Gyárfás Dezső: Orfeum. Egy színész élete

Gyárfás Dezső Színész, komikus (1882. szeptember 28. Csökmő- 1921. január 17. Budapest) Szülei kocsmárosok, a falu ismert személyei. Néhány év múlva szüleivel Budapestre költöznek. A nagyra nőtt kamasz fiú, lehet vagy 17 esztendős, amikor a Hajós utcai Herzmann Orfeumban megnézi "Az asszonyregiment" című zenés-táncos produkciót, és elhatározza, hogy színész lesz. Rájön, hogy szülei és az ő szándékai szöges ellentétben állnak egymástól, és egy nap szökésre szánja el magát. Ha cirkusszal, hát cirkusszal... Pár hónapos őszinte ripacskodás után Gyárfás elhagyja a társulatot, és tőlük Pestre szökik. Vándorszínészként jut el Nagyváradra, ahol megunva a romantikus sátoros életet állást vállal a Sas Szálló mulatójában Gyafi - ahogy mindenki szólítja - azonban Pestre vágyik a forgatagba, a nagyvárosba. Kibékül szüleivel. Édesapja azonban kiköti, hogy nem lehet színész. A Pester Lloyd nevű újság nyomdájába kerül nyomdászinasnak. Gépmesterségig viszi, ám elkeseredetten szemléli a szakma iparosait, a sötét, kevés ablakos helyiségeit... elkeseredésének talán legmélyebb pontján egy műkedvelő előadás hozza meg számára a fordulópontot. A műkedvelő előadás önmaguk szórakoztatására létesül, ám kirobbanó sikert arat. Az esetnek szemtanúja a Pester Lloyd egyik neve kritikusa, Silberstein Ötvös Adolf is, aki azonnal ajánlólevelet ír a Vígszínházba. Az újbóli diákéveit itt a színiiskolában komolyan veszi, és teljes erőbedobással azon van, hogy a színi ismereteket a lehető legjobban elsajátítsa. Kényszerűségből kupléénekesnek áll a Fővárosi Orfeumban. Egy nap aztán jelentkezik nála egy fiatalember, egy építészmérnök, egy bizonyos Zerkovitz Béla, hogy szívesen írna neki dalokat. Első próbálkozásuk mindjárt sikert hoz. Zerkovitz megírja neki a "Berger Zsiga" című számát. A páratlan siker egy csapásra magasba ívelte mind Gyárfás, mind pedig Zerkovitz csillagát. Végre megtalálja az igazit Déry Blanka színésznő személyében, akit hamarosan elvesz feleségül. Mint nős embernek egy csapásra megváltozik életvitele. Nem marad előadások után hosszan az éjszakában, és pocakosodása is végül erre az időszakára tehető. Így aztán első megjelenésre is már mulatságos személy a színpadon. Ebben az időben kezdi énekelni egyik sikerszámát, női ruhába öltözve, parókával a fején... "A bukjel szoknya" kezdetű slágert. És a tapsnak nem akar vége szakadni. Miközben élete és pályája legnagyobb sikeréhez tombol a közönség, legbelül Gyárfás Dezső szíve sajog a jó színpadi szerepekért, az igazi színházért, a drámákért és nemes tragédiákért, a valódi megmérettetésért. A Fővárosi Kabaré nagy művésze, és hogy aztán a három hónapig működő kabaré mégis miért bukott meg oly hamar, az talán egy külön tanulmányt érdemelne. Közben a kialakuló "magyar mozgófényképgyár" is felfedezi a sikeres Gyárfás Dezsőt, 1917. augusztus 20-22-én a Karinthy Frigyes forgatókönyve alapján készült, "A senki fia" című film főszerepét játssza, Csortos Gyula és Lenkeffy Ica partnereként. 1917-ben egy másik filmben is részt vesz, népszerű, sokáig vetítik mind a fronton szolgáló katonák között, mind az itthon maradottaknak. Lázár Ödön az akkor már nagyon népszerű Gyárfást leszerződteti a Népoperához (ma Erkel Színház).Gyárfás nevével akkoriban gyakorlatilag bármit el lehet adni, és az éppen kezdő Népopera számára pont ilyen emberre van szükség. Főszerepet kap Bródy Sándor "Dollárpapa" című darabjában, Fedák Sárival közösen. A sajtó, a kritika egekig magasztalja Fedákkal együtt. Még néhány siker, és... a történet itt hirtelen véget ér. 39 évesen egy szívroham vet véget életének. Egy kicsit hihetetlen a maiaknak, hogy létezett egyszer egy duci ember a magyar színház világában, a Gyafi, akiért odavolt a Monarchia majd minden városa, és kora egyik legnagyobb nevettettetőjeként ünnepelték. A színészkönyvtár alapján