Vizeink krónikája. A magyar vízgazdálkodás története

Jóllehet a Vizeink Krónikája hazai vizek – szélesebb történeti tekintetben persze az egész Kárpát-medence vizeinek – históriájáról szól, azt tudnunk kell, hogy nem a vizeknek van krónikája, hanem az embereknek, s az egész emberiségnek.
Az események tehát elsősorban az emberekről szólnak, arról az igen fontos történeti kérdésről, milyen kapcsolatot alakított ki a Kárpát-medencében élő ember a sorsát mindenkor döntően meghatározó természeti elemmel, a vízzel. Miként élt a folyók és állóvizek mentén, hogyan használta őket, miként élt vissza a természet adta lehetőségekkel, hogyan próbálta a beavatkozása során okozott károkat csökkenteni, stb.
A könyv tehát elsősorban az itt élő népek, s különösen a magyarság történetének a vizekkel kapcsolatos eseményeit veszi számba, s próbál leltárt készíteni az ország összessége számára fontos, vagy a kisebb régiók életét meghatározó vízimunkákról.
Talán nem tűnik túlzásnak, amikor egy-egy vízimunkát kiemelten kezelünk az ország történetében, hiszen nemcsak a csaták, háborúk, szabadságküzdelmek, napi politikai fordulatok alakították a magyarság sorsát, hanem a mindennapi megélhetést lehetővé tevő munka, a gazdálkodás, amely a politikai felszín alatt a nemzeti túlélést biztosította. A köztudatban erről persze kevés ismeret rakódott le. Nyilván színesebb a kép, ha abban a lánglelkű apostolok és gáncsnélküli hazafiak, s az általuk mozgósított lelkes tömeg a főszereplő.
Szerintünk a munkájukat becsületesen, de különösebb glória nélkül végző kubikusok, mérnökök, természettudósok, esetleg közigazgatási szakemberek nem csak a szürke hétköznapokat jelenthetik. Reméljük, könyvünk bizonyítja ezt.