Franz Werfel: A meg nem születettek csillaga. I-II. kötet

"Csak két úton lehet valaki a jövő történésze: a tudományos következtetés és az álommagyarázás vagy jóslás útján... Az álommagyarázásnak és jóslásnak az a felbecsülhetetlen előnye, hogy ősrégi gyakorlat áll mögöttük" - mondja a szerző. végigjárja a civilizált, elembertelenedett világot, majd sikerül kijutnia a civilizáció nélküli világba. Itt találkozik a főpüspökkel, akivel párbeszédet folytat. - Ön azt mondta, hogy a világ most és itt százezer évvel gonoszabb, bűnösebb, azaz Istentől eltávolodottabb, mint az én koromban... - Igazán ezt mondtam? - Ezt mondta... - Akkor csak féligazságot mondtam. - Egy főpüspök nem mondhat féligazságot. - De előfordulhat, hogy... néha csak a felét mondja az igazságnak. - És mi a másik fele? - Az igazság másik fele nagyon egyszerű, fiam. Az idő folyamán nemcsak eltávolodunk Istentől, hanem közeledünk is Istenhez, hiszen mozgásunk messzebb visz minden dolgok kezdetétől és közelebb visz minden dolgok végéhez..." Werfel Amerikában fejezi be regényét. A háborúnak vége. Levonja a nagy tanulságot: A gonosz is - ha akaratlanul is - Isten terveit szolgálja."