Heinrich Heine: Gondolatok

„...Látja tehát, Asszonyom, ön bátran elolvashatja írásaimat, mert ezek Isten kegyelméről és irgalmasságáról tesznek bizonyságot, bízzék vakon az ő mindenhatóságában, e tekintetben igazi keresztény író vagyok, és hogy Gubitz nyelvén szóljak, mindőn most a jelen körmondat írásába fogtam, még nem tudom hogyan fogom befejezni és hogy tulajdonképpen mit is mondjak benne, hanem teljesen rábízom magamat ebben a tekintetben a jó Istenre. És vajon hogy tudnék írni e jámbor bizodalom nélkül? Szobámban itt áll a Langhoff-nyomda inasa, és várja a kéziratot, az alig megszületett szó melegen és nedvesen vándorol a nyomda présébe, és amit én ebben a pillanatban gondolok és érzek, abból holnapra esetleg már makulatura válik...”