Hajnalpelika. Rozsályi népmesék

A rozsályi kötet értéke abban rejlik, hogy a gyűjtőnek a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején még sikerült szülőfalujában a népmesét természetes környezetében, hallgatóság jelenlétében rögzíteni, tehát többnyire olyan alkalmakkor, mikor jeles mesemondók megszokott hallgatóságuknak meséltek. Őt is csupán a hallgatók egyikének tekintették, aki jegyzetfüzetével olyanféle szerepet tölt be, mint manapság a rejtett mikrofon, azzal a különbséggel, hogy míg az utóbbi, ha véletlenül észreveszik, esetleg riadalmat kelt, Béres András viszont őszinte érdeklődésével inkébb minnél szebb és jobb mesék elmondására késztette a mesemondót. Kötetünk teljes áttekintést nyújt a népmese valamennyi műfajának rozsályi változatairól, jelentőségük arányainak megfelelően: a gyűjtés idején a tündér mesék voltak a legnépszerűbbek, ezt érzékelteti számuk, szépségük és kidolgozottságuk; a legendamesék, a tréfás mesék és az állatmesék elmondásakevésbé volt virtus, ezért számuk is kisebb, előadásuk is egyszerűbb, mint a tündérmeséké.