Salve Enel: Túlvilági élmények. Reinkarnáció. Mit érez a haldokló?

"Kitárul előttem a túlvilág kapuja, s én a légmélyére látok. Megvilágosodnak előttem a dolgok, felszakad a köd, s látásom kitisztul. Elgyönyökrödöm az ezüstös útban, az ismeretlen csillagokban. Körülöttem aranyszínű, gomolygó flehők a tündéri fényben. A sugárzó hullámzásból a szférák édes zenéje kacag felém. A szépség legtisztább tengeréből a fény hullámain keresztül hallom az ismerős hangot: "Ne félj én megváltalak! Neveden szólítalak, mert az enyém vagy!" - Boldogság járja át szellememet. Gyakran elgondolkodom, milyen kár, hogy a túlvilág harmóniáját ott kell hagynom, s újra meg újra visszatérni e gyötrelmes földi létbe. Szellemi tudatommal már előre látom, mi vár rám anyagi testemben, előre átélem azokat a fájdalmakat, szenvedéseket, amelyek csak később következnek be. A többször megélt események, ugyanazokat az érzéseket és gondolatokat váltják ki belőlem, amelyeket én már valahol régesrégen átéltem..."