Kosár
"Völgyesi Ferenc dr. kiemelkedő intenzitással érdeklődött a hipnózis iránt. Munkássága főként a harmincas, negyvenes évekre esett. Számos könyv szerzője, a hipnoterápia mellett kísérleteket is végzett. Állatkísérleteiben A. Kircher eredményeit igyekezett megismételni és igazolni. Ma már tudjuk, hogy az állatokon kiváltható startle reaction, vagy tot stellung nem hozható összefüggésbe a hipnotikus állapottal. Völgyesi dr. aktív részese volt a nemzetközi hipnózis életnek. Ismereteink szerint ő volt az első magyar tagja a Nemzetközi Hipnózis Társaságnak (Internatial Society of Hypnosis)."
„Virchownak, a mult század egyik legnagyobb élettantudósának tulajdonítanak egy híressé vált mondást: „Sok állati és emberi holttetemet boncoltam; apróra vagdaltam ezek agyát, szívét, máját, stb., de sehol bennük a lelket, a léleknek még csak nyomát se találtam." Virchow, különösen fiatal korában, mechanista és materialista volt. Ezért a természet jelenségeit a sejtek anyagmozgásaiból, magát a természetet, a létet és az úgynevezett „lelki" megnyilatkozásokat is fizikai (megmérhető) történésekből akarta levezetni, mert az anyagelvű (materialista) világszemlélet így kívánta. Ebbe a hibába esik azóta is majdnem minden fiatal természetbúvár: mikor munkálkodása elején feltárul előtte a természet ezernyi csodája, még hiányos tudása alapján abba a tévhitbe esik, hogy értelmével máris felfogta a világot; elbizakodottságában azt képzeli, hogy miután sikerült lemérnie néhány történést, reakciót és reflexet, az így kapott adatokból már fogalmat alkothat magának a mindenséget mozgató felsőbb energiákról, a lényegről és a végső okokról...
Olyanok vagyunk, mint az indiai példázat vakon született emberre: megtapogatjuk az elefánt orrmányát és farkát s azt képzeljük, hogy ezen alapon le tudjuk írni magát az elefántot.”
