Csehovicsné Kóródi Judit: Élet-játékok. A népi kultúráról kisiskolásoknak

"Élet-játékok... mit jelent ez a cím? Arra utal, hogy a gyerekek játékában mindig is tükröződött a felnőttek élete. A gyermekjátékok: élet-játékok, mert miközben a gyerek utánozzák a felnőttek életét és szokásait, megtanulják mindazt, amire szükségük lehet. Régebben, amikor a tanulás talán legfontosabb módja az utánzás és az élőbeszéd volt, különösen fontos szerepet töltöttek be a játékok a gyerekek fejlődésében. Vankóné Dudás Juli, galgamácsai parasztasszony, aki számtalan színes képen, és könyvben is megörökítette falujának népszokásait, így emlékszik gyerekkorára: "Én mikor gyermek voltam sokszor játszottam gyermeklakodalmast. Az is igaz, hogy sokat is láttam, hogy nálam nagyobb gyerekek hogy játszották. Igen kedves gyerekjáték volt és beilleszkedett a község életébe. A felnőttek olyan természetesnek vették, mint bármit, ami az élethez tartozott. Húsvét után játszottuk pünkösdig, minden vasárnap délután. Hétköznapi játékok mellett szerveztük meg a vasárnapi lakodalmas programot. Mindenki megkapta a maga szereposztását. 12-15 gyermek igencsak kellett hozzá. Az első a terítési anyag megoldása volt. Mindenki hozzon egy jó darab kenyeret. Ezt az idősebb gyerekek rendezték. Felszeletelték különböző formákra, ez a változatos ételt jelentette, és a különböző minőséget. Ezt fogyasztottuk a lakodalom alatt. Egy párszor voltam figurai menyasszony én is kislányka koromban. Azért, mert a nagyobbak is közéjük fogadtak, sőt tiszteletbe is tartottak. Feldíszítettek koszorúval, szalagokkal, ami külön jó érzés volt. Szérűskertben, fészerben, vagy pelyvásban rendeztük meg a lakodalmat. Utcán volt a felvonulás az esküvőre. Az szintén olyan helyen volt, ami csöndes, elzárt, nem forgalmas. Ott nyugodtan lehetett templomosat játszani. Az igazság az volt, hogy nem szerettük, ha a felnőttek körülvettek és néztek. Jobban kibontakozott a gyermeki tevékenység, ha önállóak voltunk."(falum Galgamácsa - részlet)"