tartalom:
"A pszichoanalízis klasszikusai szerint a gyermek világra hozatala a kreativitás alapformája, mely - természetéből adódóan - kizárólag a nők számára adott. Mi férfiak a biológiai alkotásból - a szülésből - való kirekesztettségünk miatt érzett kínzó féltékenységünket a társadalmi kreativitás pótcselekvéseivel kíséreljük meg leküzdeni, vagyis megalkotjuk a kereket, a gőzmozdonyt, az atomerőművet, de közben pontosan tudjuk, hogy mindez semmi ahhoz képest, hogy a nők létezésük kezdetétől az emberiség új és új generációinak adnak életet.
E könyv szerzője két gyermek édesanyja - tehát biológiai kreativitását nem lehet kétségbe vonni. Ugyanakkor, szakmáját tekintve gyermekorvos, aki világosan látja, hogy minden tudományos (vagy áltudományos) okoskodással szemben, a szülői kreativitás nem ér véget a gyermek megszületésével. Sőt nyugodtan mondhatjuk, akkor kezdődik. A lélektani kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a korai szülő-gyermek kapcsolat - az etetés, a fürdetés, a szobatisztaság kialakítása, a közös játék, egyszóval mindaz, amiről ez a könyv szól - nevelés, melynek nemcsak tartalma, de módszerei, stílusa is felismerhető a kibontakozó személyiség jellemző vonásaiban. Ki hinné például, hogy az iskolás gyermek kíváncsisága, a megismerés vágya, mely arra sarkallja, hogy a maga módján folytonos kérdéseket tegyen fel környezetének, szorosan összefügg azzal: hogyan bántak vele szülei csecsemőkorában."
Ár:
nincs raktáron, előjegyezhető