Iskolapróza. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium kalandja a szabadsággal

˝Ha egy iskola lehetetlennek vélt módon jön létre, ha a szabadságra alapoz egy szabadsághiányos rendszerben, számítani lehet arra, hogy mindaz, amit tesz, sokak számára fontossá, értékessé, megkülönböztetett jelentőségűvé, példaszerűvé, követendővé válik. Az AKG a maga légterében mint intézmény felszámolta a szocialista iskolát, mielőtt a szocializmus bejelentette volna a csődöt. Az ma már nem tudható és nem kiszámítható, nyert volna-e azzal az iskola, ha az alapító csapat másfél év csúszással, már a Magyar Köztársaság nevű polgári államban kezdi meg működését, elképzelései vitatását és megvalósítását. Talán soha nem tudták volna meg, mit jelent a szabadság mellett dönteni, pedig ez az élmény mindmáig az alapítók önérzetének és méltóságának fontos forrása. A szabad iskola voltaképpen fogalmi ellentmondás. Egy intézmény nem szerveződhet a szabadság művelésére. Az iskola meg ezen túl is csupa erőszak. Valljuk be, miért is lenne kedvére a gyermeknek megtanulnia azt a felnőttséget, azt a civilizációt, azt a kultúrát, aminek talán csak iróniája és bűntudata szolgálhat mentségére. S ezt azért már gyermekként elég jól lehet sejteni, érezni. A szabad iskola egy intézmény önmaga felszámolására, megsemmisítésére. Az AKG nem volt elég sikeres ahhoz, hogy összeomoljon, de annyira azért jó, hogy kétségeitől roskadozzék.˝

Érvénytelen könyvtári bélyegzővel.