tartalom:
"A nemzetközi színtéren mindinkább jelen lévő egyén mozgásterét egyidejűleg három irányból ránehezedő nyomás határolja be: állampolgárságának betartására szólítja fel az állam; az utilitarista szempontoknak való megfeleltetést kérik tőle számon a transznacionális aktorok; az önazonosság házalói pedig a közösségiség tradicionális létformáira sarkallják. Mindezek következtében a nemzetközi mozgástér vitán felül megújult: e nyomások egybeesése ellentmondásos és nem egyszer ellenséges mozgósítások forrása, miközben aláássa, e háromfajta szereplő legitimitását és cselekvőképességét is, s ezáltal megalkuvásra, egymáshoz való alkalmazkodásra és néha még az egymással való szövetkezésre is készteti őket. Ily módon egyrészt az államok szuverenitásán foltot ejtő és azt megkerülő transznacionális áramlásokat lépten-nyomon éppen maguk az államok "hangszerelik"; másrészt a nemzetállamok vallási, etnikai vagy törzsi törésvonalaik mentén egyre több engedményt tesznek az "identitás ébredés" követeléseinek. Mindez messzeható következményekkel jár a béke s háború kérdéseire éppúgy, mint a nemzetközi kapcsolatok mindennapi működésére: legyen szó az eseti beavatkozásokról rövid távon vagy a szabályozás illúziójába vetett hitről hosszú távon, mindenesetre a nemzetközi színtérnek ez a fajta hibrid áramköre a világ alapvető fordulatát kísérő fájdalmakat idézi."
Ár:
nincs raktáron, előjegyezhető