Lovas Zoltán: Jöttem, láttam, győztek. Egy ámokfutó riporter kalandjai Berlintől Karabahig

Könnyű Katát táncba vinni. Hát még egy vérbeli riportert! Különösen, ha körülötte olyan kelet-közép-európai forradalmi össztáncot lejtenek, mint amilyet lejtettek Lipcsétől Bukarestig s még tovább, egészen Jerevánig 1989 őszén, telén és '90 tavaszán. De Lovas Zoltánt vinni sem kell, megy ő magától is. Hajtja kíváncsisága, űzi kalandvágya, s máris ott terem, ahol a legjobban cifrázzák... Így aztán a saját szemével látja, mint ragadják el Prágában a Vencel téri tüntetésről durva rendőrkezek Deutsch Tamást, mint őrzik a szekusok Tőkés Lászlót Menyőn, saját bőrén tapasztalja, mint küzdenek a keletnémetek, csehek, románok és magyarok a szabadságukért... Térül-fordul, gyűjti, hozza, viszi, menti a híreket repülőn, helikopteren, vonaton, autón, rendőrkordonokon, lezárt határokon, harci úttorlaszokon át. S közben itthon fáradhatatlanul szervez. Ülő- és éhségsztrájkot a cseh követség előtt, ökomenikus istentiszteletet a Hősök terén, behatolást a magyar titkosszolgálat központjába, konspirációt a III/III-as ügyosztály leleplezésére, új ellenzéki lapot, Fidesz-sajtóirodát, választási kampányt... Egyik izgalomból ki vagy még ki sem, a másikba be! Nincs megállás, egészen április 8-ig. Most pedig e száguldó riporter közreadja élményeit, történelmi kalandjait, az MDF, az SZDSZ, a Fidesz, az MSZ(M)P titkait... Nem csalás, nem ámítás, ami e könyben áll csupa színtiszta igazság.