Nem engedélyezem! A Cenzúra Bizottság dossziéjából

˝Mi magyarázza a történelmi dokumentumok vonzerejét? Mi lehet a forráskiadványok sikerének forrása? Elsőként talán az utókor mindent vagy majdnem mindent tudása. A történelmi tényanyagot mindig izgalmas összevetnünk gondolatainkban azzal, amit a letűnt világ homályos jövőként szemlélt. Másodszor vonz bennünket megannyi valóságelem. Ezeket elrejtheti a diplomatikus fogalmazás, elrejthetik iszonyú fedőnevek, mégis minduntalan előbukkannak, sokszor a dokumentumok fogalmazóinak akarata ellenére is. Ez a kötet önmagában is érdekes, hiszen mindazt magában foglalja, amit a háborús években a sajtó nem írhatott meg. Ilyenformán sajátos torzképet kapunk, amelyet a volt uralkodó osztályok önmagukról festettek. Képet alkothatunk szorongásaikról, hátsó gondolataikról, mindarról, amit titkolni igyekeztek: voltaképpen egész mentalitásukról. És íme, homokvárra építettek. A torzkép napvilágra került, hiába rejtették igazságot tiltó pecsétfeliratok mögé, amelyek közül leggyakoribb a NEM ENGEDÉLYEZEM és a SZIGORÚAN BIZALMAS figyelmeztetés.˝