Tabajdi Csaba: Önazonosság labirintusa. A magyar kül- és kisebbségpolitika rendszerváltása

Versailles, Trianon, Jalta: a magyarság számára Mohácsnál is tragikusabb történelmi fordulat emlékét hordozzák. Győztes hatalmak országdaraboló döntéseinek következményeit enyhíteni: véget nem érő nemzetstratégiai feladat. Magyar kormány, nemzetének sorsát szívén viselő politikus, bármilyen közösségi ügyet szolgáló személy: e drámai gondot meg nem kerülheti.
Tabajdi Csaba nem csupán a rendszerváltás után tett bizonyságot arról, hogy a társadalmi és nemzeti elnyomásban szenvedő határon túli magyarság emberi jogi követeleményeinek híve és támogatója. Azok közé tartozott ő a „pártállamiság” éveiben is, akik a kisebbségi sorsra jutott magyar nemzeti közösségek segélykiáltásait meghallották, ügyükben szót emeltek, vállalván e szolidaritás következményeit is. (Sütő András)