Erőss László, Veér András: Fortuna szekerén... Szerencsejáték kultúra a magyar társadalomban és a játékszenvedély-betegség

˝Mindig felcsap a vita heve, érvek, ellenérvek, józan megfontolások és indulatos megjegyzések hangzanak el, ha a szerencsejátékról esik szó. Kevés dologgal ennyire ambivalens a viszonyunk. Egyik legnagyobb adománya az emberi természetnek a játék képessége, de aligha találunk olyasmit, amihez kevesebb álszentség tapad, mint egy milliárdos lottónyereményhez és ugyanilyen ellentmondásos a jelenség megítélése szociológiai szempontból is. A közismert pszichiáter, és pszichológus szerzőtársa ismét forró témához nyúl ebben a könyvében, megpróbálja eloszlatni a témához szívósan tapadó előítéleteket. Gazdaságilag csak a legális szerencsejáték-ipar forgalma is százmilliárdos nagyságrendű, s nyereségének nagyobb része jövedéki adó formájában az állami költségvetésbe kerül, vagyis a közösség hasznát szolgálja. Miután itt a veszteségek magánjellegűek - szemben például az alkoholizmussal, ahol az alkoholista gyógyítása az állam egy másik zsebét terheli -, a veszteség-oldalon nincs jelentősebb közösségi tétel. Azt is mondhatnánk tehát, hogy egy jótékony redisztribúció, a jövedelmek újraelosztása történik - főleg, ha arra gondolunk, hogy kaszinóinkban mindig sokkal több a pénzes, szórakozását a nyerés-vesztés ördögi mókuskerekében kereső külföldi vendég...˝