A hamis malvázia. Romániai német elbeszélők

A kelet-európai országok történelme iránt érdeklődő számára jól ismert az a tény, hogy az idők folyamán a mai Románia területén különböző eredetű népességek telepedtek meg, és leltek olyan állandó hazára, amely utódaiknak ma is szülőföldjük. E népcsoportok közül figyelmet érdemelnek az erdélyi szászok és a bánáti svábok, akiknek több évszázados történelme szoros kölcsönhatásban alakult az itt élő magyarok és románok történetével. Mégis, vajon ismeri-e a magyar olvasó a romániai németek etnikai sajátosságait, falvaik és városaik múltbeli és jelenkori életét, művelődéstörténetük kiemelkedő alakjait és véleményüket a velük-mellettük élő és dolgozó magyarokról és románokról? Ismereteink e tárgyban bizonyára kiegészítésre szorulnak, így jelen kötetünk régi adósságot törleszt, mikor válogatást nyújt a romániai német próza huszadik századi terméséből, és bepillantást enged a mai magyar olvasó számára eddig ismeretlen alkotók műhelyébe. Lesznek, akik Adolf Meschendörfer és Erwin Wittstock hagyományosabb írásmódjára adják majd szavazatukat, vagy Oscar Walter Cisek – Thomas Mann által is nagyra becsült – egzotikus témájú elbeszéléseit olvassák érdeklődéssel. Mások talán inkább Joachim Wittstock vagy Franz Hodjak korszerűbb formaeszközökkel kísérletező írásait részesítik előnyben. Az egyéni választás különbözősége lehet esztétikai megalapozású, de feltétlenül hatása lehet annak is, hogy az idegen nyelven született írásmű milyen mértékben idézi fel az olvasó emlékezetében a magyar irodalomból magához közel állónak érzett írók világát, stílusát, hőseit. Lesz, aki „mikszáthos”, „móriczos”, „örkényes” novellát talál ebben a válogatásban, s ez az olvasói „felismerés" még meggyőzőbb abban az esetben, ha az illető írásban magyar környezet vagy magyar hős szerepel.
Babits Mihály egy alkalommal így jellemezte az erdélyi író sorsát:„Erdélyben élni és Európát kívánni.” A Romániában élő német írók – jelenkori műveik bizonyítják ezt – kívánják Európát. A meghódítás nehéz folyamata még a jövőre vár.