Korszerű edzés az atlétikában

"Könyvünk megírásával olyan hiányt kívánunk pótolni, amelyet a gyakorló atlétaedzők évek óta jogosan vetnek fel. Ez a hiány általános megfogalmazásban úgy jelentkezik, hogy kevés az olyan jellegű hazai atlétikai szakirodalom, amely a mindennapi gyakorlati munkához jelent vezérfonalat, amely biztos támaszt nyújthat az edző számára az edzésmunka távlati megtervezéséhez éppen úgy, mint az éves edzésmunka ésszerű kialakításához vagy az időszaki, heti, napi edzéstervek elkészítéséhez. Elgondolásunk az volt, hogy minden atlétaedző számára, függetlenül attól, hogy kezdőkkel vagy élversenyzőkkel, futókkal, dobókkal, ugrókkal vagy éppen összetett versenyzőkkel foglalkozik-e, első feladat az atlétikai szakkifejezések egységes értelmezése. Ez nemcsak azért fontos, hogy az edzők a könyvünkben foglaltakat egyformán értelmezzék, hanem azért is, hogy egymást megértsék, azért is, hogy minden új szakirodalmat egyformán értsenek és írjanak meg. Nem célunk azonban vadonatúj szaknyelvet kialakítani, ezzel többet ártanánk, mint használnánk, törekvésünk inkább a szaknyelv rendszerezése, pontosítása. Második feladatunknak azt tartottuk, hogy lefektessük az atléták felkészítésének legfontosabb alapelveit, és ennek alapján egységes gondolkodásmódot alakítsunk ki. Ebben a részben a mit? mikor? miért? kérdésekre próbáltunk egyértelmű és megalapozott választ adni. Nem az volt a célunk, hogy új edzéselméletet találjunk ki és írjunk le, hanem az, hogy a modern edzéselmélet téziseit az atlétika nézőpontjából világítsuk meg. Ebből következik az, hogy feleslegesnek tartottuk a már bizonyított edzéselméleti tételeket újra bizonyítani, inkább értelmezni kívántuk azokat, mindig az atlétika szempontjából. Tehát az atlétika edzéselméletét és módszertanát kívántuk dióhéjban összefoglalni. Harmadik feladatként jelentkezett, hogy válaszoljunk a leggyakoribb kérdésre, a hogyan?-ra. Természetes, hogy amíg az első két részben az atlétikát mint egységes sportágat tekintettük, ebben a részben az egyes szakágak, versenyszámok sajátos problémáit kellett kiemelnünk, megmutatva azt, hogy az általános alapelvek hogyan juttathatók érvényre a konkrét feladat megoldásában."