Megyeri Jenő: Út- és vasútépítés II. Vasútépítéstan

A közlekedés - és ezen belül a vasúti közlekedés - a gazdasági életben alapvetően fontos szerepet tölt be. Ez a szerep fejlettebb társadalmakban még fokozottabb jelentőségű, minthogy a termelőmunka és a társadalmi munkamegosztás növekedésével a közlekedés a gazdasági élet szükségszerű és nélkülözhetetlen részévé válik. A vasúti közlekedés - mint a szárazföldi közlekedés egyik ágazata - személyeknek és áruknak olyan szabályszerűen ismétlődő, tömeges helyváltoztatása, amely a vasút sajátos műszaki eszközeinek (pálya, jármű, mozgatóerő) igénybevételével, a termelő munka révén valósul meg. A vasúti közlekedés megjelenése forradalmi változást jelentett a korábbi szárazföldi közlekedésben, a pálya-jármű kapcsolatában. A sínpálya és a mozgatóerővel rendelkező gőzmozdony (Stephenson, 1814) találkozása megsokszorozta azokat az előnyöket, amelyekkel a sínpálya és a gőzgép külön-külön rendelkezett. A vasút esetében az acél sínpályán gördül az acél járműkerék, aminek következtében - az egyéb, kerekeken gördülő szárazföldi közlekedéshez képest - sokszorosan nagyobb felületi nyomások engedhetők meg, lényegesen lecsökkent értékű fajlagos menetellenállás mellett.