Louis Armstrong neve fogalom - őt nem kell bemutatni a magyar közönségnek. De bizonyára sokaknak ismerős a kiváló belga költő, Robert Goffin neve is; 1972-ben a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent "A költészet Ariadné-fonala" című, nagy sikerű kötetét maga dedikálta Budapesten.
Armstrongról írott regényes életrajza magával ragadó, lebilincselően érdekes olvasmány.
Goffin a második világháború idején, az Egyesült Államokban töltött emigrációs éveiben írta, mint Armstrong jóbarátja, az adatokat maga a "hős" szolgáltatta.
A zseniális dzsessztrombitás élete valóban regénybe illő: a legmélyebb. Legsötétebb New Orleans-i néger nyomorúságból és elnyomatottságból, a prostituáltak, a javítóintézet világából ívelt a világhírig. Útját iszonyú nélkülözések, megaláztatások, csalódások, forró sikerek, izgalmak, lángoló szerelmek és véres féltékenységi drámák tarkították.
Armstrong maga így nyilatkozott Goffinról: "... igaz barátja lett fajtánknak, elsőként az európaiak közül. Arról írt..., hogy a dzsessz egymaga többet lendített a négerek ügyén, mint az Egyesült Államok összes törvénye együttvéve... Robert Goffin mindig is a négerek nagy költője marad... Goffin az én emberem."