Brodszky Ferenc: Ludwig van Beethoven életének krónikája

Brodszky Ferenc számos idegennyelvű kiadást is megért könyve dokumentumgyűjtemény: levelek, okmányok, feljegyzések, visszaemlékezések egymásutánja. Minimális összekötőszöveg, az összeállító arra törekedett, hogy az írások önmagukért beszélve állítsák az olvasó elé Beethoven egyéniségét. Úgy, ahogy ez a mester nyilatkozataiból, barátok memoárjaiból felidéződik. Úgy, ahogy Beethoven barátaihoz, pályatársaihoz és mecénásaihoz beszélt, ahogy azok beszéltek vele vagy róla. Így kapjuk igazi, minden szépirodalmi hozzátétel nélküli keretét az alkotásoknak. Ebben a környezetben, ebben a „tálalásban” nagyobb nyomatékot kap minden adat, minden apró részlet, mintha tudományos vagy belletrisztikai kísérőszöveg értékelné az egyes dokumentumok jelentőségét, vonatkozásait, a művekre nézve értékes utalásait.
Gyakran emlegetik az alkotás és az alkotó személye közti felbonthatatlan egységet; s gyakran mondják, hogy a mű és a művész emberi karaktere közt kapcsolat van. Ebben a krónikában mindkét szemlélet igazolást nyer, hiszen kevés olyan bonyolult emberi egyéniséget ismer a zenetörténet, mint amilyen legnagyobbjainak egyike, Ludwig van Beethoven volt…