Peronoszpóra jelzőállomás a védekezés szolgálatában

A szőlő legveszedelmesebb gombabetegségének, a peronoszpórának (Plasmopera viticola) fellépése, kártétele s az időjárás között szoros összefüggés van. Így beszélünk peronoszpórás évekről, de voltak olyan esztendők is, mikor kártétel alig mutatkozott.
Szőlőtermelésünk hozamának emeléséhez szükséges, hogy a kártevők, különösen pedig a peronoszpóra elleni harcot korszerűsítsük, a védekező anyagot megfelelő módon és egyben megfelelő időben használjuk fel. Időszerűtlen és helytelen védekezés szőlőgazdaságunk és egyúttal népgazdaságunk károsodását jelenti.
A peronoszpóra ellelni küzdelem, az időjárás elemeinek számbavételével és ennek alapján a betegség előrejelzésével (prognózis), ma már biztosabb alapokon nyugszik. A gombabetegség előrejelzésének kérdésével a kutatók régebben is foglalkoztak. A Szovjetunióban ma már kidolgozták nemcsak a szőlőperonoszpóra, hanem több más betegség és kártevő előrejelzési módszerét is. A jelzőszolgálat, a helyi megfigyelőktől a körzeti és központi kiértékelő intézetekig, óriási adathalmazt gyüjt össze. Ebből – mind helyi, mind országos viszonylatban – megbízható következtetést lehet levonni. A szovjet növényvédelem a peronoszpóra-küzdelem terén is a helyes utat mutatja. Nálunk azonban még sok a tennivaló.
A jelzőszolgálat megszervezése szocialista szőlőgazdaságunknak igen lényeges kérdése. A védekezés idejének helyes megállapítása, a szakszerűen végzett védekezési és egyéb agrotechnikai eljárásokkal együtt a peronoszpóra elleni eredményes küzdelem nélkülözhetetlen biztosítéka.

Érvénytelen könyvtári bélyegzővel.