Román József: Bálint Endre és az "oppozíció"

A közel-távoli múltba kell visszavándorolnunk, hogy megismerjük Bálint Endre életútját és művészetének formálódását. Ez a dolgozat nem vállalkozhat a történet részletes és alapos feldolgozására: célja – a művész hosszú életútjának vázlatos ismertetése után – Bálint Endre csaknem ismeretlen gúnyrajzainak – az ún. Rendezvényképek – a bemutatása és értékelése. E sebtében feldobott festmények – inkább alkalmi plakátok – az avatatlan néző számára alig ismert eseményekről, barátokról, a Bálint-kör tagjairól tudósítanak. Mert nevük, munkásságuk bizonyára nem teljesen ismeretlen – Kassák Lajos, Szabó Lajos, Justus Pál, Vajda Lajos, Vajda Júlia, Ország Lili, Jakovits József, a távoli Bauhausban is aktívan közreműködő Moholy-Nagy és Breuer Marcell – hogy csak néhány nevezetesebbet említsek – megjelenése, szerepe nélkül Bálint Endre korai vázlatai, de kiteljesedett művészete is érthetetlen lenne. Dolgozatom írásának évében már csak négy élő tanú emlékezhet – többé-kevésbé – a kor és a kör intimebb történéseire. Igyekszem tehát – a lehetőségekhez képest – ab ovo – az eredettől végigvezetni ennek a különös társaságnak, mozgalomnak, s nem utolsó sorban Bálint Endre művészi indulásának megmagyarázhatatlanul elfeledett történetét, kényszerűen visszanyúlva a távoli időkig.