A legtöbb tudomány számára nem vitás az, hogy milyen tárggyal foglalkozik s milyen kérdéseket kell megoldania. A jogfilozófia számára ellenben éppen az a legvitatottabb kérdés, hogy mi a tárgya és melyek a megoldandó problémái?
Ha különböző jogfilozófusok munkáit olvassuk, megtörténhetik, hogy az egyiknek művében egészen másfajta kérdésekkel találkozunk, mint amelyeket a másik ismertet jogbölcseleti problémák gyanánt.
A jogfilozófia története is azt mutatja, hogy a különböző korokban különböző kérdéseket tekintettek jogbölcseleti problémáknak. De ugyanabban a korban is nem egyszer eltérő a jogfilozófusok felfogása arról, hogy milyen kérdéseket kell megoldaniok. A jogfilozófia a saját problémáinak megoldásánál végső fokon valamely általános filozófiai álláspontra támaszkodik. Ennek az alapul választott általános filozófiai felfogásnak pedig befolyása van már arra is, hogy miben kell látnia a jogfilozófiának a maga megoldandó feladatát. Annak, hogy különböző korok vagy különböző írók különbözőképpen fogták fel ezt a kérdést, oka jórészben az, hogy különböző filozófiai felfogásoknak hódoltak.