Az ókornak lángeszű természetbölcseleti megsejtései voltak, az araboknak igen jelentős, de szórványos és nagyrészt következmény nélkül maradt felfedezéseik. Egyes-egyedül a modern természetkutatás jutott el a tudományos, rendszeres, minden térre kiterjedő fejlődéshez. Ez a modern természetkutatás, mint az egész újkori történelem, azzal a hatalmas korszakkal kezdődik, amelyet mi németek az akkor ránk zúdított nemzeti szerencsétlenségről reformációnak nevezünk, a franciák reneszánsznak és az olaszok cinquecentónak. De egyik név sem fejezi ki a korszak jellegét hiánytalanul.
Ez a kor a XV. század második felében kezdődik. A városi polgárokra támaszkodó királyság megtörte a feudális nemesség hatalmát és megalapította a nagy, lényegükben nemzeti jellegű monarchiákat, amelyekben a modern európai nemzetek és a modern polgári társadalom kifejlődhettek. És míg a polgárok és nemesek még javában marakodtak egymással, a német parasztháború már jóslatszerűen rávilágított a jövő osztályharcaira, mikor nemcsak a fellázadt parasztok jelentek meg a színen – ez már nem volt újság – hanem mögöttük a kialakuló proletariátus is, vörös zászlókkal kezében, ajkán a vagyonközösség követelésével.
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Filozófia kategória termékei
Friedrich Engels: A természet dialektikája
Kiadás:
Budapest, 1948
Kiadó:
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
118 p.
Kötésmód:
papír