Somogyi Zoltán: Az állampolgár szabadsága Platóntól Hegelig. Formatudat és szabadság

Somogyi Zoltán könyve nemcsak filozófiatörténeti visszatekintés, hanem olyan elméleti írás, mely fényt vet olyan gondolatokra, nézetekre, melyek nagy szerepet játszottak a közelmúlt polgári gondolkodásában is, s hatnak még a mai kapitalizmusban is. A szerző Platón politikaelméletéből indul ki, mely szerves egységet alkot Platón antropológiájával és etikájával. Platón a korabeli Athénből indul ki. Megrajzolja, milyennek kellene lennie a tökéletes városállamnak (az első polisz), hogyan valósul meg ez az ő korában (az ideál polisz). A lakosság három rétegre oszlik: a filozófusokra, akik a törvényeket adják, az őrökre, akik a törvények betartása felett őrködnek s a népre, melynek a törvények szerint kell tevékenykednie. Anyagforma koncepciója kapcsán úgy jellemzi ezt a viszonyt, hogy a nép olyan, mint az anyag, melynek a törvényhozók adják a formát.
Platón alapvető gondolatait neoplatonista közvetítéssel átveszi a korai kereszténység, a patrisztika, elsősorban Augustinus "De civitate Dei" c. művében. Ezek az alapgondolatok áthatják sok-sok évszázadon a keresztény társadalomfilozófiát és államelméletet.
Ezekből a gondolatokból indul ki Hegel is "Jogfilozófiá"-jában. Hegel szerint is kell lennie egy külön rétegnek, mely a törvényeket hozza és ellenőrzi azok betartását. Somogyi Zoltán részletesen elemzi Hegel "Jogfilozófiá"-ját, érdekes párhuzamot mutat ki Platón és Hegel politikaelmélete között.
Az olvasó Somogyi Zoltán könyvével értékes, gondolatokban gazdag művet vesz kézbe, mely alkalmas arra, hogy a politikatudomány több fontos kérdésének elmélettörténeti megalapozását nyújtsa.