Török Gyula: A Rozál lánya. Novellák

Apja, a dzsentri családból származó Török István, gróf Károlyi Gyula simándi birtokának jószágfelügyelője volt, anyja, Koncz Lujza szintén nemesi származású. Boldog és gondtalan gyermekkorának tizennégy éves korában apja halála vetett véget. Török István után nem maradt vagyon, az özvegy anya szűkös nyugdíjat kapott, öt gyermekével beköltözött Aradra. Török Gyula keservesen jutott el az érettségiig, mert saját tanulmányaira alig maradt ideje, más diákokat korrepetált, hogy a család anyagi helyzetén segítsen. Tizennyolc éves korában beiratkozott a kolozsvári egyetem földrajz-történelem szakára, biztos kenyeret jelentő tanári diplomát szeretett volna szerezni. A Tanítók Háza nevű internátusban kapott elhelyezést, itt barátkozott össze Harsányi Zsolt íróval. Török Gyula eleinte festő akart lenni, egy tusrajza meg is jelent a Heltai Jenő szerkesztette Fidibuszban. Vonzotta a képzőművészet, tehetséges rajzoló, festő és karikaturista volt.
1908-ban a kolozsvári Újság c. napilap regénypályázatot hirdetett, amelyre Török Gyula a pályadíj reményében adta be Kis Ferkó című történelmi tárgyú hosszabb elbeszélését. A pályázatot megnyerte, érdeklődése egyre inkább az írás felé fordult. Egyetemi tanulmányait abbahagyta, Harsányi Zsolt biztatására a kolozsvári iparostársadalom szócsövének, az Előrének szerkesztőségében dolgozott, s rettenetes szegénységben élt. A hírlapírást autodidakta módon tanulta meg, minden kolozsvári lapot végigjárt, majd az Ellenzéknél kötött ki. Itt már elfogadható fizetést kapott, amelyből már haza is tudott küldeni. 1909 őszén a Szabadság munkatársaként Nagyváradra került, Juhász Gyulával, Bíró Lajossal, Dutka Ákossal, Nagy Endrével, Emőd Tamással, Krúdy Gyulával dolgozott együtt. Váradon ismerkedett meg Ady Endrével, akivel kölcsönösen vonzódtak egymáshoz. Itt kezdte írni első regényét, A porbant, amely a Magyar Hírlap 1912-es évfolyamában folytatásokban jelent meg.
Tehetségét élete utolsó három évében ismerték fel a kiadók. A Franklin gondozásában megjelent A porban c. regényének címlapját ő maga rajzolta. Még nyomtatásban láthatta A zöldköves gyűrűt, és több elbeszélésgyűjteményét, de már nem érte meg A halszemű három fia című novelláskötete és az Ikrek című regénye megjelenését.