Magamról
Tulajdonképen mindennek, ami mondanivalóm lehet, benne kellene lennie ezekben a tükörcserepekben, néhány novellában, amelyek most elindulnak a világba, szerencsét próbálni, mint a szegény vándorkirályfiak és királykisasszonyok. Vagy mint a fényképész találomra kiválasztott képei, amelyeket mintának ad oda, hogy azokból ítélje meg: tud-e fényképezni és milyen a gépje. A gép persze sohasem tökéletes és a fényképész szeme is vagy rövidlátó, vagy messzelátó. Nekem is van szemüvegem, ami nélkül nem tudok írni. Nem hivalkodóan aranykeretű pápaszem. A jó Istentől kaptam és viselem szeretettel. Ha keresztülnézek rajta: élni kezd az útszéli kavics is és elmondja a történetét...