A sajtónak létrejötte óta mindig fontos szerepe volt az emberiség történetében, de jelentékeny a feladata napjainkban, az emberiség jelenében is. Az újabbkori nagy történelmi átalakulások ideológiai előkészítésében és magukban az eseményekben, például az 1789-es nagy francia forradalomban vagy az 1848-1849-es különféle európai nemzeti és polgári forradalmakban, de a munkásmozgalom történetében vagy a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban s a legújabb idők felszabadulási mozgalmaiban is kiemelkedő szerepe volt a sajtó agitációs, propaganda- és szervezőtevékenységnek. E mozgalmak olyan kiemelkedő vezéregyéniségei, mint például Kossuth Lajos vagy Marx, Engels és Lenin, de mások is, gyakran fordultak a sajtó révén népükhöz, osztályukhoz, híveikhez, nyertek meg ezreket és milliókat törekvéseiknek és leplezték le előttük ellenfeleik nép- vagy nemzetellenes tevékenységét. De a történelem nagy szereplőinek nagy cselekedetei mellett számot ad a sajtó – különösen a modern sajtó – a mindennapok egyéb fontos és kevésbé fontos, sőt apró-cseprő eseményeiről is: politikáról, gazdasági életről, művészetről, irodalomról, tudományról, sportról. Amellett tehát, hogy alakítja korát, híven és pontosan tükrözi is azt, s így minden egyes sajtótermék önmagában, külön-külön is, de a sajtótermékek összessége, együttese még inkább elsőrendűen fontos történeti forrás.
TÖRTÉNELEM / Művelődéstörténet kategória termékei
Fülöp Géza: Bevezetés az egyetemes sajtótörténetbe
Kiadás:
Budapest, 1981
Kiadó:
Kategóriák:
Sorozat:
Az újságíró iskola kézikönyvei
Terjedelem:
99 p.
Kötésmód:
papír