Hidak. Tanulmányok a magyarországi délszlávokról

A Magyarország 11 megyéjében és Budapesten élő délszlávok nemzetiségi hovatartozás szerint szerbnek, horvátnak vagy szlovénnak vallják magukat. A kötet tanulmányai ezt a hármas tagozódást tükrözik. A horvátok egyes etnikai csoportjait (bunyevácok, sokácok, bosnyákok, Dráva-menti horvátok, Mura-menti horvátok, gradistyei horvátok) bemutató tanulmányokra terjedelmi okokból nem kerülhetett sor. Közülük a gradistyei horvátokat választottuk ki; úgy gondoljuk a két dolgozat történetükről, folklórjukról, jelen helyzetükről átfogó képet ad. Ez a két tanulmány is reprezentálja azt, amit az Állami Gorkij Könyvtár nemzetiségi kutatásai közben – feladatából adódóan – szem előtt tart, egyrészt koordinálni a nemzetiségi területen működő kutatók tevékenységét, másrészt „felfedezni”, ebbe a koordinációba bevonni, támogatni az országban mindenütt dolgozó amatőr kutatókat, akik gyakran még a helyi honismereti körökhöz, bizottságokhoz sem kötődnek.
A Vas megyében élő őshonos szlovének identitásának meghatározó elemével foglalkozó tanulmány az Állami Gorkij Könyvtár által 1987-ben megjelentetett „Magyarok és szlovének” című – valóságképet bemutató és értékelő – kötet kiegészítésének tekinthető. Szabó László ennek a kutatásnak is tevékeny részese volt; itt közölt megállapításai, azok interpretálása túlmutatnak a címben jelzett témán.
A szentendrei szerbség történetét bemutató munka széles körű megközelítésével tűnik ki, különös tekintettel arra, hogy egy pályakezdő kolléga első munkájáról van szó.
Reméljük, hogy a tematikailag is sokoldalú művek hozzájárulnak a magyarországi délszlávok jobb megismeréséhez, egyúttal alátámasztják a nemzetiségi nyelv használatának, a nemzetiségi kultúra megőrzésének, ezeken keresztül a nemzetiségi identitás fejlesztésének szükségességét. (Tarján G. Gábor)