Sokkal többet kellene beszélnünk a pszichoorganikus szindrómáról. Arról, hogy vannak gyermekek, akiknél korlátozottak az alkalmazkodási és teljesítési lehetőségek. Beszélnünk kell erről, de nem a „veleszületett vagy öröklött”, „egészséges vagy beteg” alternatívák alapján, hanem úgy szemlélve, hogy ezekben a jelenségekben mi az emberi létforma normál variánsait lássuk.
A pszichoorganikus szindrómás gyermek nem beteg vagy akadályozott. Ott él kortársai körében az a mintegy 10-15 %-ra tehető fiú és leány, akinek vannak gyengéi, de vannak erősségei is. A gyengeség nem szükségképpen akadály későbbi életükre nézve, sőt éppen ez sarkallhatja a különleges teljesítményre őket. Hogy ez sikerül-e nekik, nemcsak arról függ, hogy a szülők megértik-e gyermeküket, hanem attól is, elfogadják-e olyannak, amilyen. Ezen túl persze attól, hogy mennyi türelemmel hajlamos a társadalom a gyermeket hibáival és előnyeivel együtt elviselni és lehetőséget adni neki és szüleinek a szociális integrációhoz.
Mostanában különösen szükséges ezt hangsúlyozni. Az iskola és az oktatás ugyanis olyan elvekre épül, hogy azok, akik nem felelnek meg az átlagnak, rögtön megbélyegzettek lesznek, és társadalmi integrációjuk megnehezül, ha ugyan egyáltalán lehetséges.
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Pedagógia kategória termékei
Fredi Ehrat, Felix Mattmüller-Frick: A nehezen kezelhető gyermekek (POS)
Fordító:
Kiadás:
Budapest, 1991
Kiadó:
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
167 p.
Kötésmód:
papír
ISBN:
9632824024